A "Nagy Háború"

2014.07.28 15:43

A Nagy Háború kitörésének Centenáriumára emlékezzünk a mai nap. Ma van száz esztendeje annak, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel mint egy revansot véve az egy hónappal azelőtt történt merényletre, ahol ugyanis a trón várományosát, Ferenc Ferdinándot (ki közismert volt a magyar gyűlöletéről) megölte egy szerb diák, Gavrilo Princip.

Marország, mint a Monarchia része kénytelen volt csatlakozni a háborúhoz, mindannak ellenére, hogy Tisza István többször is tárgyalt Ferenc Józseffel, hogy kerüljük el a háborút. De ez nem járt sikerrel. 

A háborút egész Európa kitörő lelkesedéssel fogadta, mivel nemzedékek nőttek fel háború nélkül és meg akarták tapasztalni annak élményét. A korabeli propaganda ezzel hírdette a háborút, hogy "... Mire a levelek hullanak, addigra mindenki hazatérhet..." Ezek a levelek négyszer is lehullottak, mire a nemzetek katonái hazatérhettek. 

Magyarország volt az egyik legnagyobb vesztese a háborúnak, mivel területének a háromnegyedét az Antant szövetségeseinek adták, ezzel több millió magyar rekedt az országhatárokon kívül.

 

Kevés olyan település van, amely ne lenne érintett e háborúban, ne lennének hősi halottaik. Tök sem maradt ki a sorból... Jelen kutatások szerint 108 katonát adott Tök. Közülük többen megsebesültek, hadifogolytáborba kerültek és 40-en elestek. 

A mai nap emlékharang szólt az emlékükre. Az a harang, melynek elődjét a háború ideje alatt elvittek és beolvasztották ágyúnak.

 

Most pedig néhány töki katona fotója és harctéri szolgálatának leírása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bokodi Lajos

Gazdálkodó, őrvezető, 1899 Tök. Bevonult 1917 márciusában az 1. honvéd gyalogezredhez Budapestre. Kiképzése után az orosz harctérre került, ahol a 310. komb. h. gye kötelékében vett részt a k.-galíciai és wolhyniai harcokban 1917 novemberéig, amikor megsebesült. Felgyógyulása után az olasz hadszíntérre vitték s ott az 1. honvéd népfölkelő gyalogezred kötelékében küzdött a vittorói, connegliarói, piavei, odersói és soligettói harcokban az összeomlásig. Kitüntetései: Br., K. cs. k., Seb. é. és H. e. é. a kard.

Csendes József

Szabómester, tizedes, 1898. Bevonult 1916 május 29-én az I. honvéd tábori ágyúsezredhez Budapestre. Kiképzése után a román harctérre vitték, s ott részt vett csapattestének a Gyimesi-szoros körül vívott harcaiban mint irányító főtüzér és lövegvezető. A Br. és a K. cs. k. tulajdonosa.

Halasi László

Gazdálkodó, 1891. Tényleges katonai szolgálatra 1912 október 5-én vonult be a 7. honvéd tábori ágyúsezredhez Hajmáskérre. A világháború kitörésekor még tényleges idejét szolgálta és az elsők között került ki az orosz harctérre. Ott részt vett a Tölgyesi-szorosi harcokban, majd az olasz harctéren a piavei, assiagói, a Hétközség fennsíkján folyt és egyéb csatákban küzdött az összeomlásig. Kitüntetései: Br kétszer, K. cs. k. és a német kereszt.

Juhász Lajos volt szabó és Juhász Benjámin volt gazdálkodó, ikertestvérek. 1894. 1914 augusztus 27-én vonultak be mindketten Budapestre. Lajos a tüzérséghez, Benjámin a gyalogsághoz. Kiképzésük után az orosz harctérre kerültek. Ott részt vettek csapattesteik harcaiban. Benjámin a Kárpátokban, Lajos az olasz hadszíntéren a Doberdón hősi halált haltak. Édesatyjuk szintén részt vett a világháborúban. Ennek két hősi halált halt fián kívül még Ferenc, Bálint és János fiai szintén megjárták a harctereket. 

Kemény József

Gazdálkodó, 1897. Bevonult 1915 október 5-én a 4. királyi hegyi tüzérezredhez Budapestre. Kiképzése után a szerb harctérre vitték s ott részt vett a kragvjeváci, majd cetinjei stb. harcokban. Ezután az olasz hadszíntéren küzdött az assiagói harcokban, majd Bukovinában Dorna-Wattra, Kirlibaba, Dorna-Candre stb. körül. Innen ismét az olasz hadszíntérre került, ahol ezúttal a monte-grappai és egyéb csatákat harcolta végig. 1918 november 30-án olasz hadifogságba esett, ahonnan 13 hónap múlva került haza. A K. cs. k. tulajdonosa. 

Kemény Sándor

Gazdálkodó, szakaszvezető, 1892. Tényleges katonai szolgálatra 1913 október 13-án vonult be a 7. honvéd tábori ágyúsezredhez Veszprémbe. A háború kitörése a tényleges katonai szolgálatban érte. Az elsők között került ki az orosz harctérre s ott részt vett az uhnowi, ravaruszkai, San menti, krakkói, stb. harcokban, majd megsebesült. Felgyógyulása után ismét az orosz hadszíntéren küzdött a kárpáti, lublini, iwangorodi, bresztlitovszki és egyéb harcokban. Ezután az olasz harctéren találjuk az isonzói és a Piave környéki csatákban. Kitüntetései: O2, Br. K. cs. k. , Seb. é. és 6 éves szolg. jelv. 

Kollár István

Gazdálkodó, őrvezető, 1896 Tök. Bevonult 1915 júniusában az 1. honvéd gyalogezredhez Budapestre. Kiképzése után azonnal az olasz harctérre került. Ott a Doberdó – Isonzó – Görz – Monfalcone vonalon küzdött és 1915 decemberében megsebesült. Később 23. honvéd gyalogezreddel az orosz hadszíntérre vitték, ahol a k.-galíciai és wolhyninai harcokban vett részt az orosz fegyverszünetig (1917 nov.). Végül ismét az olasz hadszíntéren küzdött a Vittorio, Conegliano, Montello, Piave, Assiagó és Arsiero harcaiban az összeomlásig, amikor olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919 nov. 3-án került haza. Kitüntetései: O2, Br., K. cs. k., Seb. é., H. e. é., és a Felvidék felszab. e. érem és okmány.

Kovács István Ifj.

Gazdálkodó, dohánykisárus, 1894 Tök. Bevonult 1914 októberében a 32. királyi gyalogezredhez Budapestre. kiképzése után a szolnoki 68. királyi gyalogezredhez, majd a 69. királyi gyalogezredhez került. 1915 januárjában az orosz arcvonalra vitték, Ott részt vett a kárpáti és keletgalíciai harcokban. 1915 áprilisában súlyos lábfagyást szenvedett. Később 505-os hadirokkantnak nyilvánították és leszerelték. Jelenleg (1933) 75%-os rokkant. Kitüntetései: K. cs. k., Seb. é., H. e. é. a kard. és hr. jelvény. 

Kovács János

Gazdálkodó, 1891 Tök. Bevonult 1915 május 26-án az 1. honvéd gyalogezredhez, ahonnan azonnal áthelyezték az 1. honvéd huszárezredhez . 1915 júniusában felülvizsgálták és ennek eredményeként tartósan szabadságolták. 1917-ben ismét behívták, majd 8 hét után végleg leszerelték. 

Laczik József

Gazdálkodó, 1899. Bevonult 1917 március 10-én az I. honvéd tábori ágyúsezredhez Budapestre. Kiképzése után az orosz harctérre vitték. Ott részt vett a dorna-wattrai, kimpolungi, csernowitzi, radautzi, stb. harcokban. Ezután az olasz hadszíntéren küzdött az összeomlásig. A K. cs. k. tulajdonosa. Édesatyja, mint az I. honvéd gyalogezred szakaszvezetője az olasz harctéren 1916 október 6-án hősi halált halt. 

László Gábor

Gazdálkodó, 1891. 1913 október 6-án vonult be tnyleges katonai szolgálatra a 12. királyi ágyúsezredhez Budapestre. A világháború kitörése tényleges katonai szolgálatában érte. Az elsők között került ki az orosz harctérre, s ott részt vett a sianskii, kárpáti, lublini, iwangorodi, bresztlitovszki, a Bug, Dnyeszter és Stryj folyók menti harcokban, majd megbetegedett. Később a román hadjáratban a Tölgyesi-szorosban, majd végül pedig Ukrajnába vezényelték rendfenntartó szolgálatra. A Vaskereszt és a K. cs. k. tulajdonosa.

Márfi István

Gazdálkodó, 1893. Bevonult 1917 január 15é-én a 31. királyi tábori tarackos ezredhez Budapestre. Kiképzése után a román harctéren küzdött, majd az olasz harctérre vitték, ahol a Piave környéki csatákban vett részt. Szabadságra való jövet közben maláriában megbetegedett, így az összeomlás itthon érte. A Br. és a K. cs. k. tulajdonosa.

Bokodi Dezső vitéz

t. törzsőrmester, vendéglős, Budapest, 1887, Tök. Bevonult a császári és királyi 32. gyalogezredhez. Kitüntetései: O1, Seb. é., S1.

vitéz Viniczei Lajos

Gazdálkodó, tűzmester 1891. Tényleges katonai szolgálatra 1912 október 2-án vonult be a 11. királyi tábori ágyúsezredhez Budapestre. A világháború kitörése tényleges katonai szolgálatában érte. Az elsők között lekerült a szerb harctérre, s ott részt vett a klenaki és sabáci harcokban, majd az orosz harctéren küzdött a stari-sambori, kárpáti, lembergi, Bug-menti, stb. harcokban. Később a hangmérő tanfolyam elvégzése után a román hadjáratban vett részt, végül az olasz hadszíntéren találjuk a montellói a Piave di soligettói, stb. csatákban az összeomlásig. Kitüntetései: O1, Br., K. cs. k., H. e. é., 1912-1913 m. ker. 1927-ben vitézzé avatott.

 

Hősök névsora:

Babolcsi István

Balogh Benő

Balogh Lajos

Békás István

Békás József

Bokodi István

Boros János

Boros Lajos

Dudás János

Gere Károly

Győri István

Győrik Lajos

H. László Lajos

Halasi László

Juhász Benjámin

Juhász Lajos

Kovács Károly

Laczik József

László Gábor

László István

László Lajos

M. Hermán István

Móricz József

Muzsik Lajos

Nagy Lajos

Németh Lajos

Ny. Hermán István

Öreg Lajos

Polgár István

Rép János

Sándor József

Sz. Ványi József

Sz. Ványi László

Szarvas József

Sztankovics Ferenc

Turcsin István

Turcsin Lajos

Viniczei Sándor

 

 


Készíts ingyenes honlapot Webnode